A munkavállalók azon munkaközbeni, egészségi és biztonsági kockázatának értékelési folyamata, amely a munkahelyen jelenlevő veszélyt és annak megvalósulását meghatározó körülményeit számszerűsíti, vagy kvalitatívan meghatározza. Előírja a munkavédelemről szóló törvény – 1993. évi XCIII. 54.§ (2)-(3) bekezdése. Mikor kell kockázatértékelést készíteni? A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Az 1993. évi XCIII. évi Munkavédelmi törvény 54. § (2) bekezdése szerint a szervezett munkavégzés keretében már egy főt foglalkoztató munkáltatónak is munkavédelmi kockázatértékelést kell elkészíttetnie, még akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat.

A kockázatértékelés segítséget nyújt abban, hogy - azonosításra kerüljenek a munkavégzéssel összefüggő kockázatok, amelyek a munkavállaló egészségét és biztonságát veszélyeztetik, legyen az munkaeszköz, veszélyes anyag, kórokozó, vagy bármi egyéb tényező, - azonosításra kerüljenek a munkavállalókat érő megterhelések, veszélyforrások, amelyek később balesetet, egészségkárosodást eredményezhetnek, - fontos és elengedhetetlen alapját képezi a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásnak, illetve a munka alkalmassági vizsgálatoknak, - a kockázatértékelés megállapításai alapján elkészíthető a tevékenységre, helyi sajátosságokra szabott munkavédelmi oktatás, egyéni védőeszköz juttatás rendje, kollektív védelmi módok meghatározása, komplex megelőzési stratégia.

A Munkavédelmi törvény 54. § (8) bekezdése alapján a kockázatértékelés munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység, tehát ezek alapján az elkészítésre jogosult munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy, vagy foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéné, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítéssel rendelkező személy.